Asztrológia – az alapok

Szerző: admin
Létrehozva: 2010. 12. 22.

Sokan tudják rólam, hogy foglalkozom a tudományok királynőjével, az asztrológiával is. Azt is tudják, hogy tehetném ezt intenzívebben, rendesebben is... igyekszem felnőni a feladathoz. Az elkövetkezendőkben fejezetenként közreadom a Csillagjegyek kapcsolatai című hosszabb írásomat, amely még nem teljes, de már jól alakul. Vigyor A Bevezetés előtt azonban mindenképpen szeretnék kitérni arra, mit jelent számomra az asztrológia, és tisztázni szeretnék bizonyos alapfogalmakat. (Akinek ismerős, ugorja át nyugodtan. És aki nem ért egyet, kérem, jelezze.)

Nem véletlenül kapta az asztrológia a „tudományok királynője" kitüntető címet: olyan alapvető bölcsességek rejlenek benne, melyek az élet minden területére kihatnak, mindenhol segíthetnek, ha értő szemmel nézzük, és sok mindent megmagyaráznak. Továbbá egy életen át csak tanuljuk és tanuljuk... Azonban itt és most el is kell határolódnom a magazinokban szereplő háromsoros „mi vár rád a hétvégén?" horoszkópoktól. Aki egy kicsit is közelebb került a témához, azt biztosan megérintette annak mélysége, összetettsége, és láthatja, nem csak tizenkétféle ember van, akikre tizenkétféle időszak vár.
A horoszkóp szó jelentése: óra-kép. Egy adott időpillanathoz hozzárendeljük a tér egy pontját (a horoszkóp felállításakor a születési ill. kérdésfeltevési helyszínt is meg kell adni), és kapunk egy kódolt leírást. Ez a leírás igen sok mindent megmagyaráz, ha értő szemmel nézzük és megpróbáljuk dekódolni. Az óra-kép fogalom rámutat egy nagyon fontos tényezőre: az idő minőségére. Világunkban mindennek van mennyisége és minősége, az időre azonban sokszor úgy tekintünk, mintha annak csak mennyisége volna.
Miközben tudhatjuk, ha máshonnan nem, hát a Bibliából, hogy „ideje vagyon a sírásnak, ideje a nevetésnek...", és ha odafigyelünk, érezhetjük mi magunk is, hogy mikor „milyen" az idő. Mindannyian megtapasztalhattuk már, hogy bizonyos napokon minden könnyen, gyorsan, flottul megy, éppen jön a busz, éppen sikerül telefonon utolérnünk valakit, éppen időben vesszük ki a süteményt a sütőből. Máskor pedig amihez nyúlunk, azt elrontjuk. Néha jólesik összejönni barátokkal, családdal, jólesik elmenni otthonról, máskor pedig arra vágyunk, hogy ki se kelljen mozdulni a négy fal közül, de leginkább az ágyból sem kelnénk fel, és nem akarunk senkit látni. Tehát az idő is hol ilyen, hol olyan.

A születési horoszkóp megmutat bizonyos alapvető személyiségjegyeket, megoldandó feladatokat, tehát, ha úgy vesszük, a „jövőt". Olyan emberek képleteinél, akik sokat dolgoztak már önmagukon, nemegyszer észrevehető, hogy bár a születési horoszkóp megmutatja, „honnan jöttek", az is látható, hogy mekkora utat tettek meg, mennyi mindent feldolgoztak, magasabb oktávra emeltek, tisztább módon élnek meg.
Sokszor kérdezik, hogyan egyeztethető ez össze a szabad akarattal, azzal, hogy azt teremtünk magunknak, amit akarunk. Nos, számomra ez ott áll össze, hogy személyiségünkből következnek a vágyaink. Egy csendre, nyugalomra, otthonülésre vágyó ember egy kényelmes otthont fog kívánni magának, nem pedig világ körüli utat. Az, aki pedig szívesen élné le az egész életét úgy, hogy minden éjszaka más szállodában alszik, nem fog egy világvégi házikóról ábrándozni. Akinek fontos, hogy mindig beszélgethessen, bulizhasson, tehát intenzív interakciókra vágyik, egész más „ideális napot" álmodik meg magának, mint egy introvertált, csendes, szemlélődő ember.

Nagyon fontos még most, az elején tisztázni azt is, hogy nem maguk a bolygók „csinálják" az időminőségeket. Igen, a hétköznapi megfogalmazásban használunk olyan kifejezéseket, mint hogy „a Jupiter támogatja", „a Mars átvonulása a hatodik házon ezt és ezt okozza", de ez nem azt jelenti, hogy a Naprendszer bolygói mint fizikai tömegek hatnak ilyen módon. Természetesen a Hold annyiban kivétel, hogy hatással van az ár-apály jelenségére, és a természetben élő nők menstruációs ciklusára. A lényeg azonban nem ez. Az antik időkben hét „bolygót" tartottak számon, ezek: a Nap, a Hold, a Merkúr, a Vénusz, a Mars, a Jupiter és a Szaturnusz. Azért tettem idézőjelbe a „bolygó" szót, mert tudjuk, a Nap egy csillag, a Hold pedig Földünk holdja, tehát csillagászati értelemben véve nem bolygók. Azonban ennek semmi fontossága a továbbiakban, tehát beszéljünk a hét bolygóról.
Az ősi bölcsességeket mindig szimbólumrendszerekben „tárolták", és így is adták át. Ennek több haszna is volt. Először is, csak a beavatottak értették. A Tarot kártyákból lett a mai francia kártya, amivel nagyon jól lehet römizni, de aki nem tudja, honnan is ered a pikk ász, az pusztán egy pakli birtoklásával még nem jut hozzá olyan ismerethez, amihez esetleg még nem elég érett. Ilyen praktikus módokon tudott fennmaradni az ősi szimbólumrendszer, a hatalmon lévő vallások üldözését így tudta megúszni: egyszerű játéknak álcázta magát.
A másik nagy előnye, hogy nem bukhatott meg az információ átadása holmi nyelvi nehézségeken. Aki próbált már fordítani, vagy olvasott rosszul fordított szöveget, tudhatja, mennyi minden félrecsúszhat, elveszhet a fordítás során. További haszna a szimbólumrendszernek az analogikus gondolkodásban, hogy ugyanaz más és más szinteken mást és mást jelent, és mindenki azt a szintet tudja befogadni, amelyre rá van hangolva, ahol fejlődésében éppen tart.

A hét bolygó tehát a hét ős-princípiumot, azaz az ősi alapelveket szimbolizálta. Az analogikus, azaz „függőleges" világképben minden ős-elvhez hozzárendeltek színeket, állatokat, ásványokat, a hét napjait, mindenfélét. Az asztrológia, nevében is mutatja, a bolygókat választotta az ős-princípiumok szimbolizálására. Amikor tehát azt mondjuk, „a Szaturnusz így és így hat" egy adott képletben vagy egy adott időpontban, akkor arra az ős-princípiumra utalunk, melyhez a Szaturnusz is hozzá lett rendelve, de amely jóval több annál.
Az újkorban felfedeztek még három bolygót: az Uránuszt, a Neptunuszt és a Plútót. Addigra az emberi élet is jóval összetettebbé vált, és ezek a bolygók is megtalálták a helyüket a rendszerben. Manapság is újabb bolygók hatását figyelik az asztrológusok, ilyen pl. a Chiron.
Feltűnhetett, hogy a bolygók nevei a görög-római mitológia isteneitől erednek. Nos, ez sem véletlen. Sőt, a különböző minőségek, melyeket képviselnek, szintén nagyon jól illenek a mitológiai alakokhoz. A Csillagjegyek kapcsolataitól függetlenül a közeljövőben írok majd ezekről a bolygó-istenségekről is, most azonban befejezem az „alapozást", nézzük, hogyan viszonyulnak egymáshoz az egyes csillagjegyek.