A fényszögek

A kört tizenkét részre osztva 30°-os cikkelyeket kapunk, ennyi „területe" van tehát egy csillagjegynek. Mivel elméleti pontokra redukálom őket, így 0, 30, 60, 90, 120, 150 és 180°-os kapcsolatok születnek. (Természetesen itt megint erőteljes egyszerűsítésnek esett áldozatul a tarkabarka valóság, hiszen egy Kos 0° és egy Kos 29° egészen másképp viszonyul a kör egy adott harmadik pontjához.)

0° - konjunkció, azaz együttállás

Két bolygó együttállása esetén, illetve jelen esetben egy jegy önmagával való viszonya tekintetében elmondható, hogy egyszerre erősítik és korlátozzák egymást és kapcsolatukat. Együtt állnak, azaz erős pozíciót foglalnak el, az a minőség, amit képviselnek, dupla támogatást kap. Akármilyen jegyről legyen is szó, az adott jegy eleme és minősége minden mást elhalványítva uralkodik. Két Kos esetében a tűz elem és a kardinális minőség van jelen, mégpedig megkettőzött erővel.
Az élet azon területein, ahol erre van szükség, verhetetlen párost alkotnak. Azonban ritkán adódik olyan egyszerű helyzet az életben, amely csupán egyetlen minőséggel tökéletesen kezelhető, és itt a konjunkció máris hátrányba kerül, mivel nincs komplementere, nincs jelen más minőség, amely más eszközkészlettel és stratégiával segítené a párt sikerre. Mindketten ugyanazt akarják csinálni: ha lehet, megosztják - vagy dupla mennyiségben teljesítik -, ha nem, akkor egymást kitúrva versenyeznek érte. Bizonyos dolgokra viszont nem fordítanak figyelmet. Hétköznapi hasonlattal élve, mindketten szívesen lemossák az autót, de a fűnyírást egyiküknek sem akaródzik elvégezni.

Tehát minden csillagjegy jóban van önmagával, de csak szűk keretek között, minimális életterületen. Hosszabb távon, tehát összetettebb kapcsolatban egyfelől a „két dudás egy csárdában" című problémával kell megküzdeniük, másfelől pedig azzal a sok más életterülettel, amelyhez egyiküknek sincs affinitása. Az együttállásra jellemző még az a tény is, hogy amellett, hogy egymást kiszorítva igyekeznek ugyanarra a pontra állni, nem is látják egymást. Összekapaszkodhatnak, ekkor kettős erővel képviselik minőségüket, de egymásra - azaz önmagukra! - nincs rálátásuk. Nem tudnak tükröt tartani egymásnak, nem szolgálják egymás fejlődését. Ez a kapcsolat, bár nem feltétlenül negatív, pengeélen táncol a nagyszerű és a katasztrofális között.

30° - félszextil, azaz félhatodfény

Nevéhez méltóan, a szextilben foglalt, alapvetően pozitív tulajdonságok felével, vagy annál kicsit kevesebbel bír. Az együttállással ellenkezően ezekről a kapcsolatokról az mondható el, hogy a feleknek leginkább semmi közük egymáshoz. Az egymás szomszédságában álló csillagjegyek zárnak be 30°-os szöget egymással, a szomszéd jegyek pedig mindig más elemhez és más minőséghez is tartoznak. Nem állnak egymás útjába, mert az élet teljesen más területeivel foglalkoznak.

Azonban itt nem áll fenn a szextilre jellemző „teremtőpáros", mert a közvetlenül szomszédos jegyek épp azok, amelyek egymással nem igazán tudnak közös „platformot" kialakítani. Ha párkapcsolatról beszélünk, talán ez a viszony írható le a legjobban a „páros magány" kifejezéssel. Ki-ki éli a maga életét, a maga vérmérséklete és vonzalmai szerint, és jó esetben nem bántják egymást, kevésbé jó esetben viszont legalább az egyik fél megpróbálja a másikat a maga szája íze szerint átformálni. A mindenkori jegykombinációtól függ, hogy ez milyen mértékben sikerül. Nem érintik és nem is értik egymást, de igen jó gyakorlati terepet biztosítanak egymásnak az „élni és élni hagyni" elvének elsajátításához.

30° - szextil, azaz hatodfény

Röviden azt szokták mondani erre a fényszögkapcsolatra, hogy jó lehet, de meg kell dolgozni érte. Ha megnézzük, mely jegyek állnak egymással 60°-os szögben, azt találjuk, hogy a tűz és a levegő, illetve a föld és a víz jegyek kerülnek egymással szextil-kapcsolatba, a minőségeket illetően pedig az egy adott jegyhez tartozó minőséghez képest a két szextil-szomszéd a fennmaradó másik két minőséget hozza. Azaz pl. a föld elemhez tartozó és fix minőségű Bika 60°-os szöget zár be egyfelől a labilis víz Halakkal másfelől a kardinális víz Rákkal.

Ebből adódik az is, hogy miért jó ez a kapcsolat, de az is, hogy miért „munkás". Az elemek egymáshoz való viszonyából (ld. lentebb) kiderül, hogy a tűz jól megérti magát a levegővel és viszont, illetve ugyanígy áll a föld a vízzel. Ketten együtt jó párost alkotnak, azzal együtt, hogy más elemhez és más minőséghez tartoznak. E másság azonban komplementer, egészségesen kiegészíthetik egymást, serkenthetik egymás fejlődését, kihozhatják egymásból a legjobbat. A feltételes módra itt azért van szükség, mert minden kapcsolatnak létezik patologikus megnyilvánulási formája is. (Erre az elemek „bemutatkozásánál" kitérek.) Kettejük másságának megértéséhez, elfogadásához kell a fent említett munka, amit igenis be kell fektetni egy ilyen kapcsolatba. Ha azonban ez sikerül, ketten együtt többek tudnak lenni, mint külön-külön, és egymás megismerésével önmaguk mélyebb megismerése felé is komoly lépéseket tudnak tenni.

90° - kvadrát, azaz negyedfény

Negatív fényszögként ismeretes, mint afféle „nem belátható jobbkezes utca" helyzet. Mindkettő megy a maga útján, de nem látják egymást, mindkettő szajkózza a magáét, de nem hallják meg egymást... csak amíg a félszextil esetében könnyedén elmennek egymás mellett, itt elkerülhetetlen az ütközés. Kvadrátban állnak egymással az azonos minőséghez tartozó jegyek, pl. a kardinális Kos, Rák, Mérleg és Bak, a négy elemet képviselve, egymáshoz képest épp a nem-hozzáillő két elemmel, azaz pl. a víz jegyű Rák a tüzes Kossal és a levegős Mérleggel. A víz jegy képes teremtőpárost alkotni a földdel, de sem a tűzzel, sem a levegővel nincs eredendően jó viszonyban.
Az a tény pedig, hogy mindannyian ugyanazt a minőséget képviselik, jelen esetben az összeférhetetlenséget támasztja alá, azaz mindketten „nagyon olyanok", tehát vagy kardinális „impulzivitással", vagy fix „nyugalommal" és egyfajta nemtörődömséggel, vagy labilis „megbízhatatlansággal" és változékonysággal jelenítik meg elemüket. E téren tehát egyikük sem enged a negyvennyolcból, magyarul köztük a vita sosem ér véget, egyik sem győzi meg (és le!) a másikat.

Kvadrátban a felek kifejezetten akadályozzák egymást, képtelenek elmenni a másik mellett anélkül, hogy képletesen bele ne rúgnának, akár azzal, hogy puszta létezésükkel a másik orra alá dörgölnek olyan dolgokat, melyeket az nem szívesen tudatosít - önmagában. Mert azt ne felejtsük el, hogy amennyiben nem csillagjegyekben, hanem emberi lényekben gondolkodunk, mindannyiunkban megtalálható a „jungi állatkert" teljes spektruma, azaz mindannyiunkban minden minőség, minden lélektani aspektus képviselve van, csak épp ezek mindenkiben más arányban kerülnek napvilágra, kapnak szabadságot és hatalmat.

A helyzet iróniája, hogy csak azokat a tulajdonságainkat éljük meg pozitívan, melyeket a napvilágra hozunk, megszelídítünk, domesztikálunk, míg azokat, melyeket nem fogadunk el, nem tudatosítunk, attól még megmaradnak bennünk - de foglalkozás híján vadon, neveletlenül, és kiszámíthatatlan következményekkel jár, ha netán elszabadulnak. Ahhoz tehát, hogy növeljük kezelhető, szelíd tulajdonságaink körét, épp azokkal kellene foglalkozni önmagunkban a legtöbbet, melyeket eltaszítunk magunktól. Épp őket kellene magunkhoz ölelni, sajátunknak elismerni, és sok-sok simogatással, dédelgetéssel megszelídíteni, ezáltal „jó"-vá alakítani. A kvadrát a maga kellemetlen módján végső soron segíti ezt a folyamatot. Már ha kibírjuk anélkül, hogy világgá szaladnánk előle.

120° - trigon, azaz harmadfény

Ellentétben a kvadráttal, a trigont abszolút pozitív fényszögnek ismerjük. Erősebb, mint a szextil, hiszen itt természetesen adódik a harmónia. Ha megnézzük, mely jegyek zárnak be egymással 120°-os szöget, az azonos elemhez tartozókat találjuk meg egy-egy csoportban. A tűz jegyei: a Kos-Oroszlán-Nyilas, a föld jegyei: a Bika-Szűz-Bak, a levegő jegyei: az Ikrek-Mérleg-Vízöntő és a víz jegyei: a Rák-Skorpió-Halak háromszögek rajzolhatók fel. Egy-egy ilyen háromszögben jelen van mindhárom minőség, azaz kellemesen kiegészítik egymást, és mindezt a közös elem biztonságában. Azaz lényegileg ismerik és értik egymást, bár ugyanannak a dolognak más-más aspektusait jelenítik meg.

Két egymással trigonban álló jegy kapcsolata alapjaiban hordozza magában a harmóniát. A felek önmaguk elemének minőségét ismerik fel a másikban, tehát megértik egymás prioritásait. Pl. a vizes jegyek erősen érzelmi beállítottságúak, intuitívak, így különösebb magyarázkodás nélkül össze tudnak hangolódni ezen az alapon. Ha egyikük azt mondja: „úgy érzem...", a másik pontosan tudja, hogy ezt komolyan kell venni, hiszen maga is víz jegyű lévén úgyszintén érzelmei útját követi. Vitáik könnyesek és drámaiak, kibéküléseik katartikusak.

Egy gyakorlatias föld jegy páros ugyanígy megérti egymást a közös birtoklási alapon. Szépen, racionális úton érvelnek, saját birtokuk védelmében, és előbb-utóbb konszenzusra jutnak. Érzelmeik elég nehezen jönnek a felszínre, de ezt nem is bánják, legalább nem ejtik zavarba egymást vele. A föld jegy azt mondja: „az enyém ..." és ezzel meg is határozza a kommunikáció haladásirányát. Központi témájuk a birtoklás, ide tartozik minden gondolatuk, érzésük, vágyuk - a lényeg, hogy az ő kis birodalmuk ez a világ. Ha összezördülnek, duzzogva bezárják amúgy sem tágas kommunikációs csatornájukat, magukban pufognak. Amikor aztán eltelt elég idő, valahogy különösebb kibékülési aktus nélkül helyreáll a béke.

A tüzes jegyek ugyanígy megértik egymás erős akaratát és alkotásvágyát, mindketten úgy kezdik mondatukat: „azt akarom...". Elismerik egymás akaratát, hiszen maguk is megteremteni akarják maguk körül a dolgokat, nem pedig az elfogadással bajlódni. Vitáik könnyed üvöltözés formáját öltik, a végsőkig elmennek, hatalmas energiájukkal ezt sem tudják félig-meddig művelni. Kibékülésük szenvedélyes: ha párkapcsolatról van szó, leginkább az ágyban, ha államfők között történik, akkor pedig féltucat nemzetközi szerződés az eredmény, és boldog kézrázás a fotósok hada előtt.

A levegő jegyei azt mondják: „úgy gondolom/hiszem...", és jól elvannak a maguk igazával. Mindketten sokféle dologgal foglalkoznak egyidőben, nem tudnak nyugton ülni, igazából csak akkor találkoznak, ha közös célt találnak, amivel való foglalkozás keretében társaivá válnak egymásnak. Vitáikban ritkán hatolnak mélyre és bántják meg súlyosabban a másikat, nem hajlamosak mélyen elemezni önmagukat és társukat, viszont nem is emlegetik fel a régi dolgokat. Hamar túllépnek a vitás ponton, hiszen lételemük az örökös haladás, nem akaszthatja meg őket semmilyen probléma, ha nem tudják megemészteni, akkor „kiköpik" és mennek tovább.

Az azonos elemhez tartozó trigon-társak egymásban más-más minőséget ismernek meg. A kardinális társ az elem kirobbanó formáját hozza, az elementáris erőt képviseli, azt mutatja meg, mik az adott elem olyan jellemzői, amelyek a más elemektől való különbözést azonnal láthatóvá teszik. A fix partner egy lenyugodott formát mutat meg, ő nem „akar" olyan lenni, ő egyszerűen „olyan". A jegy labilis képviselője pedig az „én-még-ide-tartozom-ám-bár-kicsit-talán-más-vagyok" jelszóval a kardinális jegyhez képest épp ellenkezőleg, nem elválni akar a többi jegytől, hanem hidat emelni más elemek képviselőihez.

Ami e harmonikus trigon-kapcsolatra árnyékot vethet, az, hogy hasonlóságuk miatt a más elemekből meríthető komplementer tulajdonságok hiányoznak. Két víz jegy csodálatosan együtt tud érezni, ám nincs jelen kapcsolatukban a tüzes kezdeményezőkészség, a levegő jegyek kíváncsisága és a föld elem gyakorlati szemlélete. Elmennek vásárolni, és vesznek egy gyönyörű képzőművészeti albumot, mert meglátták, és olyan megkapó, de a kenyér elmarad a listáról. Persze a valóságban az emberek ritkán ennyire szélsőségesek, ezért nehezen képzelhető el, hogy két víz jegyű ember ilyen okból kifolyólag éhen hal gyönyörködés közben, de kétségtelen, hogy a trigon-kapcsolatok nagyon erős hangsúllyal az adott elemre fókuszálnak, más elemek aspektusai pedig csak nagyritkán érvényesülnek bennük. Az azonos elemek harmóniája okán szokták a leginkább leegyszerűsítő művek elemek szerint csoportosítani az „egymáshoz illő" jegyeket.

150° - quincunx

Tanító fényszögnek is nevezik. Egy adott jeggyel két másik zár be 150°-os szöget, mégpedig két olyan másik jegy, amelyek más elemhez és más minőséghez tartoznak. Ugyanez mondható el a félszextilről is, itt azonban más a helyzet. Lényeges a különbség a rálátás tekintetében. Ebből a szögből látják egymást a felek, hatnak egymásra, és ez a hatás sohasem könnyű és egyértelműen kellemes. De nem is olyan fájdalmas, mint amennyire sokan félnek tőle, és képletükben némi szorongással tekintenek egy-egy ilyen fényszögkapcsolatra.

A tanító fényszögben álló jegyek létükkel a másik fejlődését szolgálják, mégpedig az élet azon területein, amelyekre nem szívesen helyezünk hangsúlyt. Mindannyiunknak vannak „siker-tantárgyai", amelyekben boldogan haladunk előre, örömmel fektetünk bele energiát, hiszen könnyű és dús szüretre számíthatunk. És vannak olyan területek, melyek valahogy nem tartoznak a kedvenceink közé, mert nehezen jutunk benne előre, mert önmagunk olyan oldalaival kellene foglalkoznunk, melyeket még nem igazán ismertünk el magunkéinak, inkább halogatunk, mert szorongást kelt, ha ezekkel a „nemszeretem" dolgokkal kell törődnünk. A quincunx ezeket helyezi előtérbe.

Az egyetlen, amit tehetünk, ha változtatunk a hozzáállásunkon, és a nemes cél érdekében vállaljuk a kellemetlenségeket az úton. Mint a fárasztó tornagyakorlatokat és a sütimegvonást a jobb testfelépítés célja felé vezető úton. A tőlünk 150°-ra álló jegyek tehát bosszantanak bennünket, és csak akkor hagynak békét nekünk, ha hajlandóak vagyunk megérteni üzenetüket, és integrálunk egy újabb darabkát a személyiségünkbe. Egyszer még hálásak leszünk ezért.

180° - oppozíció, azaz szembenállás

Egymással szemben az azonos minőséghez tartozó föld-víz ill. levegő-tűz párosok állnak, tehát például a kardinális tűz Kos a szintén kardinális levegő Mérleggel, a fix föld Bika a fix víz Skorpióval. Általában negatív fényszögnek sorolják be az oppozíciót, ám ez messzemenően igazságtalan, hiszen rengeteg pozitív hozadéka is lehet egy ilyen kapcsolatnak. Az egymással komplementer elemek a „munkás", de gyümölcsöző kapcsolat ígéretét hordozzák, az azonos minőségek pedig a „két dudás egy csárdában" probléma mellett mégis egyfajta megértést biztosítanak.

Párkapcsolatként talán nem a legjobb, barátságként azonban nemes és fejlődést szolgáló viszonyok lehetnek ezek. A szembenállás az egymástól legtávolabb eső jegyek viszonya, tehát szükségük van arra, hogy távolságot tartsanak, és csak kis mennyiségekben táplálják egymást a személyiségük gyümölcseivel. Ezt ugyebár elég nehéz megvalósítani egy párkapcsolatban, ahol nem vághatjuk rá a másikra az ajtót, mivel mindketten ugyanott vagyunk otthon. Ha mégis szerelmi viszony alakul ki két opponens jegy szülötte között, az együttélés kérdésén elvérezhet a kapcsolat.

Az oppozíció értéke azonban épp a különbségekben rejlik, illetve abban, hogy az együttállással ellenkezően, ezek a jegyek a legteljesebb mértékben látják egymást. Rálátnak a másikra, annak kevésbé dicsőséges és hirdetett tulajdonságaira is. Ez lehet végtelenül vonzó és taszító is egyszerre. Jóbarátként csodálatos segítőtársai lehetnek egymásnak a fejlődésben, de mivel épp különbözőségeikkel tanítják egymást, kellenek a távolságok térben és időben, hogy „kipihenjék" a másikat. Annyi segítség még rejlik a szembenállásban, hogy a jó rálátás miatt igen hamar megismerik és helyükön kezelik egymást.